Kecske · A háziasított mókamester

A kecske, akár szarvalt vagy szarvatlan, szakállas vagy szakáltalan, évezredek óta az ember egyik legkedveltebb és leghasznosabb háziállata. Egy igazi csibész! Szüntelen kíváncsiságával és játékos természetével, garantáltan felpörgeti minden gazdaudvar életét. Következzen 7+1 meglepő és kevésbé meglepő tény a kecskéről.

Az egyik legrégebben, ha nem az első háziasított állat.

A kecskét több mint 10 ezer évvel ezelőtt háziasították. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a kecskék, a lovakhoz és a kutyákhoz hasonlóan kommunikálnak az emberrel, taníthatóak és a nevükre is hallhatnak. Kísérletek bizonyítják, hogy a kecske az általa ismert embertől vár segítséget, ha egy feladatot nem tud megoldani.

Egy jó haver

A kecske igazi társasági lény, szeret a figyelem központjába lenni, és tanulékonyságának köszönhetően, csínytevéseinek tárháza kifogyhatatlan. Ha egyedül maradnak depresszióba esnek. Játékos, kíváncsi természetével nemcsak az emberek szívébe lopja be magát könnyedén, hanem egyedül tartott lovaknak is remek társává válhat.

Sátáni tekintet

A kecske pupillája, vízszintes és szögletes. Ennek köszönhetően, 320-340 fokban látnak, vagyis az emberhez képest egy jóval szélesebb horizontot képesek belátni. Ez a képességük, elsősorban a legelésnél hasznos, hiszen anélkül tudják körbekémlelni a terepet, hogy felemelnék a fejüket. A szögletes pupilla hátulütője, hogy felfele és lefele, csak a fejük mozgatásával látnak. Az éjszakai látásuk is kitűnő.

A metszés nagymestere

Az ókori görögök szent állatnak tartották a kecskét, mivel úgy vélték, hogy nekik köszönhetik a szőlő metszésének tudományát. Az emberek valószínűleg megfigyelték, hogy azáltal, hogy a kecske lerágta, megritkította a növényeket, a tövek nagyobb, édesebb bogyókat termettek, mint a fára felkapaszkodott indák. A kecskéket évszázadokon át használták arra, hogy eltüntessék a nemkívánatos vegetációt, majd épp emiatt ki is tiltották az erdős területekről.

A változatos étrend híve

A kecske szeret változatosan étkezni, de egy-egy növényre hamar ráun. A juhokkal, szarvasmarhákkal ellentétben, legelésnél, mindenből csak keveset eszik. Mindent kipróbál, megkóstol, de a legfinomabb falatoknál sem időzik sokáig. Egyes megfigyelések szerint, a kecske hazánkban 576 fajta növényből 499! félét eszik meg. És akkor még nem beszéltünk az udvaron fellelhető papír, karton, fém tárgyakról és ruhaneműkről, amikből szintén szívesen szemezget.

Az ínyenc

Noha szinte mindent, még más állatok számára mérgező növényeket is simán elfogyaszt, háklis a tisztaságra és a tálalásra: nem szereti a szennyezett, földes táplálékot, még a trágyázott földtől is undorodik.

A mozgásművész

A kecske az egyedüli kérődző faj, ami képes fára mászni! Hazánkban nem annyira megszokott látvány a fán „termő” kecske, de Marokkóban nagyon rákaptak erre a mutatványra. A fél-sivatagos vidéken ugyanis, elég nehéz élelmet szerezni, ezért nagy kincsnek számít, az argánfa zamatos gyümölcse.

A kávé felfedezője

Egy legenda szerint, a kávé élénkítő hatását, a kecskék fedezték fel. Egy etióp legenda szerint, a kávé serkentő hatását, egy kecskepásztor fedezte fel i.e. 850 táján, amikor észrevette, hogy a kecskéi különösen izgatottan viselkednek, a piros bogyók elfogyasztása után. A pásztor is kipróbálta a bogyót, és ugyanolyan energetizáló hatással volt rá, mint a kecskéire. A pásztor adott a bogyókból kóstolót a szerzeteseknek, de nekik nem igazán ízlett, így rádobták a tűzre a maradékot. Nem sokkal később, finom illat lengte be a helységet, ami felcsigázta a szerzetesek kíváncsiságát és lefőzték a pörkölt termést, és miután elfogyasztották, egész éjszaka fenn tudtak maradni. Innentől kezdve, Isten ajándékaként tekintettek a főzetre és megalapozták a kávéfogyasztás hagyományát – legalábbis a legenda szerint.

kecske

Előző cikk

Archívum

Kecske · A háziasított mókamester