Organikus, bio, öko. Van különbség?

Ha valaki ökológiai gazdálkodást folytat, akkor bio termékeket állít elő?

A válasz röviden, igen. A „bio”, „öko” és az „organikus” kifejezések alapvetően, egymás szinonimái. Ezek a görög eredetű kifejezések, az úgynevezett ” természetes technológiákat” alkalmazó mezőgazdasági tevékenységeket fedik. A görög eredetű„ bio, öko és az organikus szavak a kizárólag természetes technológiákat használó mezőgazdasági folyamatokat fedik. A végtermékeknek egészségeseknek és tápanyagokban gazdagnak kell lenniük. A három fogalomra tehát egymás szinonímájaként lehet tekinteni. És általában országonként eltérő, hogy hol, melyiket alkalmazzák. Jogrendszerünkben az „ökológiai” szó használatát írják elő, azonban mégis a „bio” megjelölés a legismertebb. Az EU országaiban vagy az EU tagállamokból érkező termékeken pedig „organic” (azaz organikus) kifejezés található.

Csak független szerv által ellenőrzött termék viselheti a bio minősítést?

Az Európai Unióban 1992 óta törvényileg tisztázott, hogy mi bio és mi nem. Magyarország ezt a szabályozást 2000-ben vette át. Ennek következtében csak olyan termék forgalmazható biológiai, organikus vagy ökológiai szavakkal felvértezve, amelyek a törvényi előírásban foglalt követelményeknek megfelelnek. A hazai piacot 9 EU-s és 1 magyar jogszabály koordinálja. Ezek a következő területekre terjednek ki: növénytermesztés, állattartás, takarmány előállítás, feldolgozott élelmiszerek, gombatermesztés és méhészet.

Bio minősítés alapvető követelményei

A jogszabályok betartását az egyes országokban független szervek ellenőrzik, tanúsítják. Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft. Az általuk ellenőrzött termékeken lehet csak feltüntetni a bio minősítést, és az ellenőrző szerv hologramját.

Termőföld állapota
Az addig nem biogazdálkodásra használt földet 2-3 évig pihentetni kell.

Vetőmag származása
 A vetőmagnak is biotermelésből kell származnia.

Tápanyagpótlás és a növényvédő szerek alkalmazása
Semmilyen műtrágya és mérgező anyag nem alkalmazhat. A “permetező” szerek kizárólag szerves eredetűek lehetnek, és a növényekben nem szívódhatnak fel, valamint vízzel könnyen lemoshatónak kell lenniük. A normál gazdálkodásban megengedett 450 rovarirtó szer közül mindössze 7 használható időszakosan a biotermelésben. Mindegyiknek gyorsan és maradéktalanul lebomlónak kell lennie. 30 adalékanyag engedélyezett az ökogazdaságokban, szemben a hagyományos gazdaságokban, ahol több mint 500.

Nem szabad az állatokat ketrecben vagy megkötve tartani. Az állat fajtájának megfelelő nagyságú életteret kell biztosítani mind zárt, mind nyitott területen. A fedett rész megvilágításában meghatározott arányú természetes fénynek is szerepelnie kell. Száraz, almozott pihenőhelyet kell az állatok számára biztosítani. 

Ha az állat megbetegszik, gyógynövényekkel, homeopátiával, akupunktúrával és gyógyító ásványokkal lehet kezelni. Súlyos megbetegedés elkerülése érdekében lehet gyógyszerekkel kezelni, de évente csak maximum egy-két alkalommal.

A termékenyítés lehetőleg természetes úton kell, hogy történjen, maximum az inszemináció engedélyezett. A klónozás és egyéb biológiai manipuláció tiltott! 

Az állatok csonkítása (pl. szarvtalanítás, herélés) csak indokolt esetben lehetséges, és a lehető legkevesebb fájdalommal. A szenvedést a vágás esetében is minimalizálni kell.

A takarmányt, biogazdálkodásból kell biztosítani. Tilos bármilyen szert (antibiotikum, növekedési hormon stb.) hozzáadni. A kérődző állatok esetében a lehető legtöbb időt kell biztosítani legelésre. A büdöskét hasznos és természetes kártevőirtóként lehet használni a biogazdaságokban. Távol tartja a nyirkos talajban elszaporodó fonálférgeket.

Mi a helyzet a hazai organikus gazdálkodással?

A biogazdaságok létjogosultsága évről-évre megindoklásra kerül. A fogyasztók keresik, a termelők köre pedig egyre bővül világszerte. Magyarországnak így nem csupán a saját határain belül van lehetősége a bio terén kiteljesedni. A jó minőségű magyar termékek külföldön, exportra is keresettek. Jelenleg azonban még jelentős lemaradásban vagyunk az EU többi országához képest. Itthon a termőterületek mintegy 2,5%-án, 127 hektáron folyik biogazdálkodás. A többi tagállamban ez ennek a duplája. További probléma egyelőre, hogy a megtermelt zöldség, gyümölcs, és egyéb élelmiszerek 80%-át exportáljuk. Miközben a fogyasztók által megvásárolt bio termékek 90%-a importból származik.

Segítesz?

Az EgyünkHelyit oldal célja, hogy összegyűjtse a hazai kézműves termelőket, manufaktúrákat, hogy mi vásárlók minél több hazai élelmiszert fogyaszthassunk

Szerezz több vevőt
háztáji, kézműves portékádnak!

Kérlek, szánj pár percet a Termelői Adatlapod kitöltésére, és kerülj fel az országos  Termelői Térképre és Piactérre.

Köszönjük!