Közösségi gazdálkodás, ahol mindkét fél jól jár

A közösség által támogatott mezőgazdaság jellemzője, hogy a vevők és a termelők között szoros elköteleződés alakul ki, melynek során a termeléssel járó kockázatot megosztják, így a felek nem ellenérdekeltek, mint a hagyományos eladások során, hanem inkább szövetségesek. 

Japánban már az 1960-as években létrejöttek olyan háziasszonyok által alapított csoportok, akik elkötelezték magukat a biztonságos élelmiszerek és a környezetbarát termelés támogatása mellett. Ezek voltak az úgynevezett TEIKEI (összefogás) mozgalmak. Németországban az 1950-es években alakultak közösségi alapon működő gazdaságok Rudolf Steiner a biodinamikus mezőgazdaság és társadalmi szemlélet elveit képviselő filozófus – tudós munkássága következtében. Az 1970-es években pedig már létrejöttek olyan gazdaságok is, ahol a vásárlók hitelnyújtással, területek bérbeadásával támogatták a termelőket.

A Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság, angolul Community Supported Aggriculture (CSR)kifejezést először az 1990-es években használták. Akkor kezdtek kialakulni és egyre nagyobb teret hódítani a helyi termék mozgalmak, mint a food miles, locavore slow food. Ezek hatására egyre többen próbáltak hozzájutni biztonságos, friss, helyi élelmiszerekhez. Ennek a változásnak egyik terméke a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek kialakulása. Hazánkban egyelőre nem terjedt el széles körben ez a fajta gyakorlat. Elsősorban a biotermelést, ökológiai gazdálkodást folytató termelők számára jelenthet kitörési pontot, mivel a környezetkímélő, ellenőrzött eredetű termékeket kibocsátó termelési módszerekkel járó többletköltséget egy egyelőre szűk, bár egyre növekvő számú fogyasztói kör tudja elfogadni.

A Közösségi Gazdálkodás formái

Az előfizetéses rendszerekre a részes gazdaságoknál rugalmasabb működés jellemző, mivel a vásárlók nagy részének nem megfelelő, ha nem tudják előre, hogy milyen terméket fognak kapni, így a csomag megérkezésekor kell kitalálni, hogy abból mit készítsenek. Az előfizetéses rendszerek előnye, hogy nem kell előre lekötni, és kifizetni bizonyos mennyiségű terményt, viszont itt is létrejön egy megállapodás a kapcsolat kezdetén, ami hosszabb távú együttműködést eredményez. Ezért ezeket a rendszereket állandó vásárlók rendszereként is emlegetik, melyben a termelők és a fogyasztók értékesítési szövetséget hoznak létre. A kiszállított termékek összetételére és mennyiségére vonatkozóan különböző megállapodások is születhetnek a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva.

2002-től a Nyitott Kert Alapítvány is ebben rendszerben működött egészen 2006-ig Nyitott Kert Futár néven. A vásárlók kérhettek egységdobozt is, de a saját igényeiknek megfelelően is összeállíthatták annak tartalmát a heti termény lista alapján. Viszont a belépéskor kötött megállapodás értelmében kötelezettséget vállaltak a csomag folyamatos átvételére.
A közösség által támogatott értékesítési csatornák közül tehát a legszorosabb eladó- vevő kapcsolat a részes vagy más néven közösségi gazdaságok esetében jellemző. A fogyasztó előre kifizeti az éves termés egy részét szerződés alapján, így a gazdálkodással járó költségek a tagok között felosztásra kerülnek az általuk vállalt részarány szerint. Ennek fejében rendszeresen megkapják a termés arányos részét. Előnye a fogyasztók szempontjából, hogy a kiadások tervezhetők, az ár év közben nem változik, a termelők részére pedig biztos bevételt jelent és nem utolsó sorban a mezőgazdaságban jellemző magas kockázat megosztását. Hátránya viszont, hogy nem tud alkalmazkodni az igények változásához, a vásárlók nem mondhatják meg, hogy mikor mekkora mennyiséget szeretnének valamely termékből.
A részes gazdálkodás hazai elindítója a Nyitott Kert Alapítvány, melyet 1998-ban a gödöllői Szent István Egyetem szakemberei hoztak létre. Céljuk egyrészt az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése, másrészt pedig a közösség általi gazdálkodás gyakorlatban történő megvalósítása. A vásárlók szerződés alapján rendszeresen megkapták a szezonnak megfelelő bioterméket, amelyért előre fizettek. Az alapítvány négy éven át. 1998-2002-ig működött ebben a rendszerben, majd a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva átálltak egy kevésbé kötött doboz rendszerre. A közösségi gazdasági rendszerek egészen érdekes és újszerű formáival is találkozhatunk a világhálót böngészve. A Hajdú-Bihar megyei Táncoskert Biogazdaságban lehetőség nyílik a közösségi tyúktartásra is. Az általuk „tyúklízingnek” nevezett rendszer szerint a vásárló a szükségletei szerint eldöntheti, hogy hány tyúkot tartsanak a részére. Ezek tojásait heti rendszerességgel átveheti a gyűjtőpontokon. A vevők tyúkonként heti 3- 5 tojásra számíthatnak, ami éves szinten 200 darabnál többet jelent.
A doboz rendszerek az előfizetéses rendszernél is rugalmasabbak, mivel a fogyasztók akkor rendelhetnek, amikor szükségük van a terményre, és olyan összetételben, ami nekik megfelelő. Ez a rendszer a termelő szempontjából nagyobb rugalmasságot igényel, hiszen nem kötik le előre a teljes éves termelését, és nem vállalnak kötelezettséget a mindenkori vásárlásra, viszont az előre leadott megrendelések és ezek szállításkor történő azonnali kifizetése nagyobb biztonságot ad, mint akár a piaci árusítás.

Doboz rendszert működtető gazdaság például az Ökotár Zöldségközösség Bakonyoszlopon, amely a közösség tagjai által előre leadott megrendelések alapján az általa meghatározott átadópontokra szállítja az árut. 2006-tól fogva a Nyitott Kert Alapítvány is átalakult és a Nyitott Kert Futár tevékenységet egy biogazdaság vette át, ezzel egyidejűleg az előfizetéses rendszert felváltotta a doboz rendszer, amelyben a fogyasztóknak még nagyobb választási lehetőségük és szabadságuk van a megrendelés és annak tartalma tekintetében. Ezzel együtt még mindig vannak olyan megrendelőik, akik ragaszkodnak az előre meghatározott áru-és tartalmú dobozhoz, melynek egész éves díját előre fizetik.
A vásárlói közösségekben több termelő és valamilyen civil szervezet vagy a vásárlók közössége hoznak létre egy beszerzői- elosztói rendszert, melyben a vásárlók általában helybeli termékekre vonatkozó megrendeléseit összesítve adják le és szervezetten szállítják ki. Mivel több termelő is bekerül általában ezekbe a rendszerekbe, így a vevők nagyobb választékból tudnak rendelni. Ennél a formánál is fontos a szoros kapcsolat, a szolidaritás, bár a fenti formáknál kisebb mértékben. Az eladó kockázata is magasabb, mert nincs előre lekötve termelése, de mégis jelent valamilyen fokú biztonságot egy ilyen rendszerbe szállítani. Ezek a típusú vásárlói közösségek már nagyobb számban léteznek főleg Budapesten és nagyobb városokban, ahol nehezebb egyénileg elérni a helyi termékeket már csak a nagyobb távolság miatt is.
Az egyik jó példa a Budapesten és már vidéken is működő Szatyorbolt vásárlói közösség, amely főként biotermékek beszerzésével foglalkozik. A csoport tagjai jelentősen kedvezőbb áron tudnak hozzájutni az amúgy borsos áru bio élelmiszerekhez, és közben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy helyi- 50 km-es körzeten belüli termelőktől szerezzék be a biztonságos, idényjellegű élelmiszereket, hiszen így nem csak jelentős költséget tudnak megtakarítani, de jelentősen hozzájárulnak a környezet védelméhez is. Szerveznek képzéseket, és személyes találkozókra is biztosítanak lehetőséget a tagok és a termelők között, mivel így mindenki egyénileg is megbizonyosodhat a termelés körülményeiről, és nem utolsósorban közösségépítő szerepe is van ezeknek a rendezvényeknek

Szerző:
Salamonné Máté Andrea : Helyi termékek, termelői piacok szerepe napjainkban. Szakdolgozat, Zalaegerszeg, 2016.

Termelői piacok, boltok és közösségek

Szerencsére már hazánkban is egyre elterjedtebbek  a helyi termékeket kínáló termelői piacok. A piacok felvirágzásához hasonlóan, egyre több közösség szerveződik, de a helyi termékek egyre növekvő népszerűségét, a Termelői boltok  növekvő jelenléte is bizonyítja. 

Segítesz?

Az EgyünkHelyit oldal célja, hogy összegyűjtse a hazai kézműves termelőket, manufaktúrákat, hogy mi vásárlók minél több hazai élelmiszert fogyaszthassunk

Szerezz több vevőt
háztáji, kézműves portékádnak!

Kérlek, szánj pár percet a Termelői Adatlapod kitöltésére, és kerülj fel az országos  Termelői Térképre és Piactérre.

Köszönjük!